Fűtés - hűtés geotermikus energiával

 Télen fűt, nyáron hűt a földmeleg

Alternatív hűtési-fűtési megoldások

A geotermikus energiát felhasználó hűtés - csakúgy, mint a fűtés - az úgynevezett hőszivattyú-r.endszer alapján működik. E rendszerben központi helyet foglalnak el azok a szondák, melyeket a föl mélyébe eresztenek abból a célból, hogy az ott felhalmozódott hőt - energiává alakítva - összegyűjtsék, majd felhasználásra továbbítsák. E szondákat el lehet helyezni vízszintesen vagy függőlegesen is talajszint alatt.

A geotermikus hőszivattyú működésének lényege azon alapul, hogy a viszonylag alacsony hőmérsékletű vízből képes meleg vizet előállítani. Ezt a 12-14 °C fokos vizet a szivattyú - egy zárt rendszeren keresztül - a felszínre hozza, és a 50-60° C hasznosítható hővé alakítja át. Ez a meleg víz lesz a forrása annak az energiának, amelyet fel lehet használni télen fűtésre azon az egyszerű módon, hogy keringtető renfszerű radiátorokba vezetik őket. A konvekciós fűtési rendszernek számos hátránya van például az optimalizálható infrapaneles fűtéssel szemben, de ha maga az energiaforrás ingyen van...

A fent vázolt rendszer hűtésre is alkalmazható. 

Bár a geotermikus hőszivattyúval előállított energia felhasználása rendkívüli megtérülést hoz, az azonban természetes, hogy a beruházáshoz jelentős befektetés szükséges.

Nagy előnye a hőszivattyú működésének, hogy nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve (mint például a napelemes fűtési-hűtési rendszerek), azonban hátránya, hogy elektromos árammal tud csak működni. Mégis, a hőszivattyú jóval kevesebb áramot fogyaszt, mint a nyári hónapokban végig üzemelő klímák.

Emellett az esztétikai szempontok is elgondolkodtatóak, hiszen egy geotermikus hőszivattyúnál megkerülhető a radiátorok használata, a hűtő (valamint a fűtési funkciót is ellátó) csövek a falakban helyezkednek el, így nincs szükség légbefúvásra. A belső hőmérsékletet pedig - a kazánfűtéseknél már megszokott módon - fali termosztáttal tudjuk szabályozni. 

Mint az a fentiekből egyértelmű, a geotermikus energiát egyszerre használhatjuk fel fűtésre és hűtésre is. A kiépített rendszer nyári, hűtési üzemmódjánál a csövekben keringő víz áramlási iránya megfordul. Ebben az esetben a ház hűtése úgy valósul meg, hogy a csövekben áramló hűtőfolyadék elvonja a lakásokból a hőt, amitől - a körfolyamat végén - a föld mélyében szabadul meg. A nyári hűtés hatékonyságát növeli még, hogy az otthonunkból elvont hőt a rendszer - puffertartály segítségével - el tudja tárolni és később fel tudja használni meleg víz előállítására.

Számos esetben fal-vagy mennyezeti fűtés kiépítése mellett kerül sor a hűtési rendszer kialakítására is. A fizika törvényei szerint ugyanis a melegebb levegő felszáll, tehát a fűtendő szoba födémszerkezete alatt a levegő hőmérséklete a legmelegebb a lakásban. Éppen ezért itt működik leghatékonyabban a hőelvonás. A mennyezetbe épített csőrendszerben keringő hideg hűtőfolyadék elvonja a szoba levegőjének belső a hőjét. Tehát a már fentebb is említett hőelvonás történik, nem pedig a hideg levegő befúvása, mint ahogy azt a klímaberendezéseknél már megszokhattuk. Így tehát sem az áramszámlánk nem lesz magas, sem pedig a klímák kellemetlen mellékhatásaitól (pl. asztmás, légúti megbetegedések), valamint a berendezések állandó karbantartási költségeitől sem kell tartanunk.

A geoterm fűtési rendszerek télikertben, pálmaházban is beválnak. A csőhálózattal kültéri teraszok fűtése is megoldható.