Szólásszabadság - sajtószabadság
Március 15-e a Magyar Sajtó Napja. Ebből az alkalomból az ünnep nevével azonos nevű elismeréseket adtak át a Magyar Újságírók
Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában március 10-én Budapesten. Az
eseményen Collen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete mondott beszédet, kiemelve: a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt.
A Népszava tudósítása, amelyet magyar laptop billentyűzeten írtak egyenesen bele az internetbe:
Colleen Bell és a magyar sajtószabadság
Az amerikai nagykövet hangsúlyozta: nagy
felelősségük van az újságíróknak, ellensúlyt képeznek a tudatlansággal,
gyűlölettel és félelemmel szemben. Ahol hiányzik az egyensúly, ahol a történetnek csak az egyik oldalát mondják el, ott a szabad sajtó megragadja a lehetőséget, hogy elmondja a másikat. Ahol a beszélőkből gyűlölködő tudatlanság árad, ott a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt.
Colleen Bell a sajtó szabadsága és felelőssége témakörét elemezve, kiemelte: az
újságírók felhívják a figyelmet az intolerancia veszélyeire, erkölcsi
és etikai felelősségük tudatában számolnak be a történésekről. A
Magyarországhoz hasonló országokban alapvető felelősség, hogy ne csak a
kormányra és a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem a sajtó is leplezze le
azokat, akik fajgyűlölettel, idegengyűlölettel és antiszemitizmussal
házalnak - tette hozzá a nagykövet.
Még nem ért véget a munka, a szólásszabadság minden magyarnak kijár, ez nem végcél, hanem eszköz,
ugyanis sosem lehet teljesen kiirtani a társadalomból a gyűlöletet és a
félelmet, ezért folytatni kell a küzdelmet, ösztönözve a következő
generációt is.
Colleen Bell beszélt arról is, hogy az
Egyesült Államokban az első alkotmánymódosításban garantálták, hogy a
kongresszus nem hozhat törvényt egyebek mellett a szólásszabadság és a
sajtószabadság korlátozásáról, és az amerikaiak büszkék arra, hogy az
alapító atyák védelmükbe vették e jogokat. A közjó nem lehet jó, ha nem támogatja az egyének jogait - szögezte le.
A szólásszabadság azonban nem abszolút jog,
abban gyökerezik, hogy az egyén joga az önkifejezéshez addig terjed,
amíg az nem sérti mások jogait. De nem minden amerikai ért egyet azzal a
szabad társadalommal, amelyet az alapító atyák elképzeltek, amint az az
amerikai médiában jelenleg látható politikai retorikából ismert -
mutatott rá. Hozzátette: talán nem mindig felelnek meg azoknak az
eszményeknek, amelyeket őriznek az alkotmányban, de fontos a törekvés
erre, és igyekeznek megfelelni az alapítók bátor és nemes igyekezetének.
A gyűlöletbeszéd nagy kihívást jelent a valódi egyenlőségre és kölcsönös tiszteletre épülő társadalom megvalósításában - emelte ki Colleen Bell. Fájdalmas,
hogy az amerikai politikában ma is a bűnbakképzés legrosszabb esetei
láthatók, amikor egyes csoportok felé terelik a haragot, hogy eltérítsék
a figyelmet a politikai ügyek valódi megvitatásától, másnak látott
embereket hibáztatva, noha a történelem már megmutatta, hogy ez milyen
veszélyes.
Az idén 120 éves médiaszakmai szervezet
hagyományainak megfelelően a rendezvényen azután több szakmai díjat
adtak át. Aranytoll-díjat - a MÚOSZ életműdíját - kapta Bolgár György,
Fejes István, Féner Tamás, Kertész Zsuzsa, Simonffy Katalin és Tóth
Dénes. Németh Gyula-díjat, a fiatal sportújságírók díját vehette át
Berkesi Judit, az M4 munkatársa. Virág F. Éva-díjat, a MÚOSZ kulturális
szakosztályának elismerését kapta Bartal Csaba, a Múlt-kor folyóirat
főszerkesztője. Soó Rezső-díjat, a MÚOSZ környezetvédelmi, vízügyi és
idegenforgalmi szakosztályának kitüntetését Tarnóczi Lászlónak, a
Kossuth rádió riporterének adták át. Az év gazdasági újságírója díjat
pedig Farkas Zoltán, a HVG főmunkatársa kapta.