Colleen Bell beszéde a sajtószabadságról

 Szólásszabadság - sajtószabadság

Március 15-e a Magyar Sajtó Napja. Ebből az alkalomból az ünnep nevével azonos nevű elismeréseket adtak át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában március 10-én Budapesten. Az eseményen Collen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete mondott beszédet, kiemelve:  a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt.
A Népszava tudósítása, amelyet magyar laptop billentyűzeten írtak egyenesen bele az internetbe:

 Colleen Bell és a magyar sajtószabadság


Az amerikai nagykövet hangsúlyozta: nagy felelősségük van az újságíróknak, ellensúlyt képeznek a tudatlansággal, gyűlölettel és félelemmel szemben. Ahol hiányzik az egyensúly, ahol a történetnek csak az egyik oldalát mondják el, ott a szabad sajtó megragadja a lehetőséget, hogy elmondja a másikat.  Ahol a beszélőkből gyűlölködő tudatlanság árad, ott a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt.
Colleen Bell a sajtó szabadsága és felelőssége témakörét elemezve, kiemelte: az újságírók felhívják a figyelmet az intolerancia veszélyeire, erkölcsi és etikai felelősségük tudatában számolnak be a történésekről. A Magyarországhoz hasonló országokban alapvető felelősség, hogy ne csak a kormányra és a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem a sajtó is leplezze le azokat, akik fajgyűlölettel, idegengyűlölettel és antiszemitizmussal házalnak - tette hozzá a nagykövet.
Még nem ért véget a munka, a szólásszabadság minden magyarnak kijár, ez nem végcél, hanem eszköz, ugyanis sosem lehet teljesen kiirtani a társadalomból a gyűlöletet és a félelmet, ezért folytatni kell a küzdelmet, ösztönözve a következő generációt is.
Colleen Bell beszélt arról is, hogy az Egyesült Államokban az első alkotmánymódosításban garantálták, hogy a kongresszus nem hozhat törvényt egyebek mellett a szólásszabadság és a sajtószabadság korlátozásáról, és az amerikaiak büszkék arra, hogy az alapító atyák védelmükbe vették e jogokat. A közjó nem lehet jó, ha nem támogatja az egyének jogait - szögezte le.
A szólásszabadság azonban nem abszolút jog, abban gyökerezik, hogy az egyén joga az önkifejezéshez addig terjed, amíg az nem sérti mások jogait. De nem minden amerikai ért egyet azzal a szabad társadalommal, amelyet az alapító atyák elképzeltek, amint az az amerikai médiában jelenleg látható politikai retorikából ismert - mutatott rá. Hozzátette: talán nem mindig felelnek meg azoknak az eszményeknek, amelyeket őriznek az alkotmányban, de fontos a törekvés erre, és igyekeznek megfelelni az alapítók bátor és nemes igyekezetének.
A gyűlöletbeszéd nagy kihívást jelent a valódi egyenlőségre és kölcsönös tiszteletre épülő társadalom megvalósításában - emelte ki Colleen Bell. Fájdalmas, hogy az amerikai politikában ma is a bűnbakképzés legrosszabb esetei láthatók, amikor egyes csoportok felé terelik a haragot, hogy eltérítsék a figyelmet a politikai ügyek valódi megvitatásától, másnak látott embereket hibáztatva, noha a történelem már megmutatta, hogy ez milyen veszélyes.
Az idén 120 éves médiaszakmai szervezet hagyományainak megfelelően a rendezvényen azután több szakmai díjat adtak át. Aranytoll-díjat - a MÚOSZ életműdíját - kapta Bolgár György, Fejes István, Féner Tamás, Kertész Zsuzsa, Simonffy Katalin és Tóth Dénes. Németh Gyula-díjat, a fiatal sportújságírók díját vehette át Berkesi Judit, az M4 munkatársa. Virág F. Éva-díjat, a MÚOSZ kulturális szakosztályának elismerését kapta Bartal Csaba, a Múlt-kor folyóirat főszerkesztője. Soó Rezső-díjat, a MÚOSZ környezetvédelmi, vízügyi és idegenforgalmi szakosztályának kitüntetését Tarnóczi Lászlónak, a Kossuth rádió riporterének adták át. Az év gazdasági újságírója díjat pedig Farkas Zoltán, a HVG főmunkatársa kapta.

A legutóbbi marketing célú tartalom

Önnek tettrekész az immunrendszere a betegségekkel szemben?