Emlékezéspolitika. Emlékezetpolitika. Az emlékezés politikája

emlékezéspolitika. emlékezet - politika - MTA

2017. december 5. 9:30
Meghívó

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete tisztelettel meghívja

Az emlékezés politikája 

c. rendezvényére
Miként lesz az emlékezetkultúrából emlékezetpolitika?
Hogyan intézményesül, és miként változik a kollektív emlék, az emlékezés tartalma, hogyan muködik az átpolitizált emlékezet, mint identitáspolitika?

Rendezvény idopontja: 2017. december 5., 9.45 - 17.00 óra

Rendezvény helyszíne: MTA Humán Tudományok Kutatóháza (1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4.) K. épület fszt. 11


9.45 Megnyitó: Papp Z. Attila
Történeti eseményértelmezésekmoderátor Romsics Gergely
10.00 Dobos Edgár:
Június 28. etnohistóriája és politikai szimbolikája a balkáni népek történetében
10.25 Bárdi Nándor:
Hivatkozáskultusz-építés: az 1918-as gyulafehérvári határozatok változó értelmezése a kisebbségi magyar nyilvánosságban
10.50 Fedinec Csilla:
"Felszabadítás" vagy "kiűzés": 1944. október 28. az ukrajnai történelmi emlékezetben
11.15 Vita
Emlékfogalmazásmoderátor Zombory Máté
11.30 Eiler Ferenc:
A sajtó szerepe a magyarországi németek emlékezetpolitikai törekvéseiben, 19201945
11.55 Bányai Viktória – Komoróczy Szonja:
A vészkorszak zsidó áldozataira való emlékezés – a korai emlékművek terminológiája (1945-1949)
12.25 Márkus Beáta – Tóth Ágnes:
A németek elhurcolásának és kitelepítésének magyarországi emlékhelyei
12.55 Vita
13.15 Büféebéd
(Galéria)

Megtalált hagyomány, moderátor Erdősi Péter
14.00 Hegedűs István:
Egy örökség emlékezete. A betléri Andrássy-kastély, mint esettanulmány
14.25 Patakfalvi-Czirják Ágnes:
Ünnepélyes keretek között újra és újra kimondani”– Régió és identitás a Székely Szabadság Napján
14.50 Szerbhorváth György:
Játék az ünnepekkel - régi és új ünnepek a Vajdaságban
15.15 Vita, kávé
Varázstalanítás, moderátor Bárdi Nándor
15.35 Marchut Réka:
„Széthullottak Szent István koronájának gyöngyei”
Szentistváni gondolat – augusztus 20-a a két világháború közötti Erdélyben, Budapest és Bukarest között
16.00 Papp Z. Attila:
Múlt a jelenben, magyarországi és külhoni magyar fiatalok nemzetképe
16.25 Vita, kávé
16.40 Konferencia-kommentárok:
Erdősi Péter, Romsics Gergely, Zombory Máté

ABSZTRAKTOK

Dobos Edgár: Június 28. etnohistóriája és politikai szimbolikája a balkáni népek történetében
A június 28-ában (Vidovdan) sűrűsödő események (1389-es rigómezei csata, Ferenc Ferdinánd és felesége ellen elkövetett szarajevói merénylet 1914-ben, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság alkotmányának elfogadása 1921-ben, Jugoszlávia kizárása a Kominformból 1948-ban, Slobodan Milošević Hágába szállítása 2001-ben, a szerb diaszpóra napjaként kijelölése 2009-ben) korántsem értek véget. A rigómezei csata és a szarajevói merénylet továbbra is alkalmat ad a politikai mozgósításra, a megemlékezési csatározásokra, az etnikai-nemzeti színielőadásokra és a nemzetközi beavatkozásra. Az előadásban Mehmet Reşat szultán 1911-es és Slobodan Milošević 1989-es rigómezei látogatásától Gavrilo Princip kelet-szarajevói bronzszobrának 2014-es leleplezéséig és a Koszovó államiságát megkérdőjelező szerb zarándoklatokig követem nyomon június 28-a politikai életre keltését.

Bárdi Nándor: Hivatkozáskultusz-építés: az 1918-as gyulafehérvári határozatok változó értelmezése a kisebbségi magyar nyilvánosságban
A kutatás alapkérdése: a legkülönbözőbb történelmi szituációkban hogyan fejezik ki, miként reprezentálják az önálló közösségkonstrukciójukat a romániai magyar elitek? Miként lesz egy politikai nyilatkozatból történelmi argumentáció, és mikor melyik integrációs modell (egyéni / közösségi / szervezeti) érdekében használják fel? Forrásként a romániai magyar sajtó 1918-2015 közti majdnem 400 közleményét, az „ambivalens diskurzus” és a „virtuális múl” elméleti keretezésében vizsgáltam meg. Ebből korszakonként egymással párhuzamos érveléseket tipologizáltam.

Fedinec Csilla: "Felszabadítás" vagy "kiűzés": 1944. október 28. az ukrajnai történelmi emlékezetben
A második világháború vége Ukrajna területén mind a mai napig fiktív naphoz kötődik. A korai években a bizonytalanságot az okozta, hogy a világégés előtti „utolsó”, vagy az új határok szerinti „utolsó” település, vagy a moszkvai díszsortűz napján kell-e méltatni Kárpátalja „felszabadítását”, noha egyik dátum sem fedte az esemény tényleges időpontját. A független Ukrajna ismét zavarba jött a dátum tekintetében, majd elfogadta a szovjet álláspontot az új határok szerinti „utolsó” településhez kötődő dátum továbbörökítésével, azonban a 2014-ben kirobbant orosz konfliktus hatására korrigálta a „fasiszta megszállás alóli felszabadítást” a „német megszállók kiűzésére”.

Eiler Ferenc: A sajtó szerepe a magyarországi németek emlékezetpolitikai törekvéseiben, 19201950
Az első világháború előtt a magyarországi németek nem léptek fel kollektív entitásként. Történelmüknek valójában egyetlen olyan közös pontja volt, amelyre építve szervezeteik megpróbálhattak múltra hivatkozó összetartozás-tudatot kialakítani, s ez a 18. századi bevándorlás kérdésköre volt. Az előadás azzal foglalkozik, hogy a magyarországi németek szervezeteinek sajtótermékei (Sonntagsblatt, Deutscher Volksbote, Deutsche Zeitung stb.) hogyan, milyen mértékben és milyen eszközökkel vették ki a részüket a magyarországi német szervezetek emlékezetpolitikai törekvéseiben.

Bányai Viktória – Komoróczy Szonja: A vészkorszak zsidó áldozataira való emlékezés
– a korai emlékművek terminológiája (1945-1949)
Hogyan nevezik meg, írják le a magyar Holokauszt áldozatává vált zsidó közösségek túlélői közvetlenül a háború utáni években az általuk készített emlékműveken azt a történelmi eseményt (és annak szereplőit), aminek akkor még nincs neve? A választott kifejezések milyen történelmi párhuzamokat mozgósítanak, milyen értelmezést adnak ezek által a közösség által átélt traumának?

Márkus Beáta – Tóth Ágnes: A németek elhurcolásának és kitelepítésének magyarországi emlékhelyei
A második világháború után kollektív büntetéssel sújtott magyarországi német közösség erkölcsi rehabilitációjára, ellentétben a többi régióbeli érintett országgal, a rendszerváltást követően szinte azonnal sor került (lásd 35/1990. évi és 36/1990. évi ogy. határozatot). A politikai hatalom fölvállalta azt is, hogy a németek által elszenvedett jogsérelmeket a részleges kártalanítási folyamatban orvosolja, ugyanakkor nem nyitotta meg a felelősség kérdését. E politikai gesztusok hatására a 90-es évek közepén, a magyarországi németek elhurcolásáról és kitelepítéséről az addig jószerével csak a történeti szakirodalomban folyó diskurzus szélesebb társadalmi nyilvánosságot kapott. A folyamat hatására megkezdődött a helyi közösségek emlékezet-kultúrájának kialakítása, amelyre a rendszeresen megtartott megemlékezések mellett, emlékhelyek, emléktáblák, emlékművek állításával került sor. Az előadás – amely egy megkezdett kutatás első eredményeit ismerteti – a német közösség(ek)nek az elhurcolás, kitelepítés emlékhelyeit mutatja be.

A legutóbbi marketing célú tartalom

Önnek tettrekész az immunrendszere a betegségekkel szemben?