Demonstráció a Népszabadság bezárásának évfordulóján

Megemlékezés a Népszabadság bezárásáról

Mint közismert, a Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 1956 októberétől 2016. októberi megszűnéséig. Budapesti és országos kiadásban jelent meg a hét hat napján. 1956 Október 30-án a jogelőd Szabad Nép újságírói az Országházban tanácskozva amellett döntöttek, hogy  Népszabadság címen indítják el az újjáalakuló kommunista párt új lapját, amely a párt reformjaival párhuzamosan „tiszta lappal” kívánt továbblépni a forradalom szabad sajtó­termékei között.1989-1990-ben a Népszabadság teljes mértékben megújult, önállóvá, függetlenné vált, 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 1994-től több részleges vagy teljes tulajdonváltás történt. Utolsó tulajdonosa, a Mediaworks 2016. október 8-án reggel váratlanul, a dolgozók és a főszerkesztő előzetes tájékoztatása nélkül felfüggesztette az újság nyomtatott és internetes kiadását, ezzel a lap megszűnt. >> A Népszabadság bezárása

Október 8-án lesz pontosan egy éve, hogy utoljára jelent meg a Népszabadság

A lapot politikai okokból szüntette meg és a kormánypropagandát működtető vállalkozó, Mészáros Lőrinc kezére játszotta át cégét a tulajdonos, Heinrich Pecina.


népszabadság demonstráció


A volt Népszabadság munkatársai demonstrációval emlékeznek

a megszüntetés évfordulójára, és nyilvánosan adják át az általuk alapított Népszabadság-díjat a sajtószabadságért-szólásszabadságért sokat tett kiválasztottjuknak.

Október 8-án vasárnap a rendszerváltozás utáni Népszabadság munkatársai találkoznak a Pozsonyi út 5. számú ház előtt, ahová lelkes lokálpatrióták egy kőrisfát ültettek nagyszerű kollégánk, Bächer Iván emlékére.

Mindenkit szeretettel látunk vasárnap délelőtt 11 órakor Iván kőrisfájánál, akinek jelentett valamit a Népszabadság, és fontos a sajtó szabadsága!

A rendezvény szervezője a Népszabadság Egyesület.

1 megjegyzés:

  1. Az idegen gazda kutyái

    Nem is olyan régen idegen ura(da)lom volt az egész határ. Az uradalomnak voltak szolgalelkű intézői, és kezdetben véresszájú, később szelídebb, de jól idomított kutyái. Külön válogatták, tenyésztették őket.
    Becsületes puli, komondor be sem kerülhetett közéjük. Ezt az intéző felügyelte. Mert az igaz magyar kutyák csak magyarul tudnak ugatni, és nem igazán lehet őket magyarszagú emberekre uszítani. Azért az uradalom nem maradt kutyák nélkül. Akadtak bőven korcsok, akik a maguk jobb koncáért az uradalom érdekében ugattak. Akár hazugságot is ugattak, mert az intézők úgy idomították Őket! Amikor az uradalom tönkrement, az intézők ügyesen, gyorsan újgazdának adták el a birtokot, ami tulajdonképpen a falué mindnyájunké. Az uradalom kutyái hamar megszokták az újgazdát, hiszen Ők „szolgálni” tanultak, és szolgalelkűek! Gazdát nyalva, minket megugatva, párta(t)lanul minden utcán járóra egyformán morogva képviselik (idomításuk szerint) az újgazda érdekeit.
    Ajánlom még, Ady: A legszomorúbb állatok cikkét

    VálaszTörlés

A legutóbbi marketing célú tartalom

Önnek tettrekész az immunrendszere a betegségekkel szemben?