2016. május 2., hétfő

Orbán és a keresztény házasság

A liberális oldalon joggal keltett (újabb, istenem, hanyadik!!) felháborodást Orbán Viktor megnyilatkozása. Ezúttal egy portugál lapnak fejtette ki bölcs véleményét. A számtalan sajtóvisszhang helyett itt most Gábor György filozófus véleményét idézném, aki fészbukos jegyzetben kommentelte a történteket:

Orbán Viktor – egyebek mellett – az alábbi nyilatkozatot adta egy portugál lapnak:
A kereszténység olyan hagyomány, amelyet tiszteletben kell tartani, mert nélküle "nem éltük volna túl az elmúlt ezer évet."
Ami engem illet, a keresztény kulturális örökség hatalmas tisztelője, kutatója, valamelyest ismerője és állandó fogyasztója vagyok, aki az életét nehezen tudná eme szellemi javak nélkül elképzelni. Ezzel együtt megkockáztatom annak jelzését – Orbán Viktor merész történelemszemléletével némiképp ellentétben –, hogy azért akadtak, meglehetősen szép számmal, olyanok is az elmúlt ezer esztendőben, akiknek épp a kereszténység ellenére sikerült (vagy nem sikerült) túlélniük.
Aztán Orbán ezt is mondta: "úgy véljük, hogy egy nemzet alapja a család, és ezt védeni kell. Világossá tesszük azt, hogy csak egy férfi és egy nő házasodhat össze és alapíthat családot." (...) A Polgári törvénykönyv szerint (...) a homoszexuálisok "csinálhatnak, amit akarnak, de nem köthetnek az állam által elismert házasságot".
Majd így folytatta:
"Egy alma nem kérheti azt, hogy hívják körtének. (...) Ha egy ember egy másikkal él együtt és nem akarnak gyerekeket, nem ápolja a több ezer éves magyar hagyományt, amelynek értelmében a férfi és a nő házasodik. Ha egy férfi és egy nő együtt él, összeházasodik, gyerekeik születnek, ezt hívjuk családnak. Ez nem emberi jogi kérdés, hanem nevén nevezzük a dolgokat"
Én értem a miniszterelnök urat. A keresztény-magyar hagyományos családmodell tehát az, ahol – miként ezt az ő elbeszéléséből tudhatjuk – az apa rendszeresen megrugdalja a gyerekét. Aztán az is, ahol egy vak komondor közreműködésével néha-néha véresre verjük a feleségünket, akinek amúgy a női princípiumát az teszi ki, hogy dolgozik a konyhában és gyereket (mások szerint egyenesen unokákat) szül. Aztán az a keresztény-magyar családmodell, ahol a férfi pálinkától bebaszva trágár magyar nótákat énekel, mondjuk a fehérvári huszárok pajkos közösüléséről, meg az, ahol a gyereknek kuss a neve, s amíg a házamban él és a kenyeremet eszi, addig… Továbbá család az, ahol a férfit, ha az év minden napján félrekefél, belevaló, tökös legénynek mondja a magyar hagyomány, ám ha a nő teszi ugyanezt egyszer az életében, rögvest ótvaros kurvának nevezi a hazai ősmagyar tradíció.
Viktor, szépen kérlek, beszélj a saját családi hagyományaidról, annak múltjáról és jelenéről, de a képedre ne vedd az én családomat.
Ja, és ne nyilatkozz ehhez hasonlókat sem portugál, sem más külföldi lapoknak a magyarságról. Elég, ha téged néznek használhatatlan valagnak. Ne keltsd azt a látszatot, mintha mind a tíz millióan hozzád hasonló förtelmek lennénk.