2016. március 11., péntek

Colleen Bell beszéde a sajtószabadságról

árcius 15-e a Magyar Sajtó Napja. Ebből az alkalomból az ünnep nevével azonos nevű elismeréseket adtak át a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában március 10-én Budapesten. Az eseményen Collen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete mondott beszédet, kiemelve:  a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt.
A Népszava tudósítása:

Az amerikai nagykövet hangsúlyozta: nagy felelősségük van az újságíróknak, ellensúlyt képeznek a tudatlansággal, gyűlölettel és félelemmel szemben. Ahol hiányzik az egyensúly, ahol a történetnek csak az egyik oldalát mondják el, ott a szabad sajtó megragadja a lehetőséget, hogy elmondja a másikat.  Ahol a beszélőkből gyűlölködő tudatlanság árad, ott a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt.
Colleen Bell a sajtó szabadsága és felelőssége témakörét elemezve, kiemelte: az újságírók felhívják a figyelmet az intolerancia veszélyeire, erkölcsi és etikai felelősségük tudatában számolnak be a történésekről. A Magyarországhoz hasonló országokban alapvető felelősség, hogy ne csak a kormányra és a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem a sajtó is leplezze le azokat, akik fajgyűlölettel, idegengyűlölettel és antiszemitizmussal házalnak - tette hozzá a nagykövet.
Még nem ért véget a munka, a szólásszabadság minden magyarnak kijár, ez nem végcél, hanem eszköz, ugyanis sosem lehet teljesen kiirtani a társadalomból a gyűlöletet és a félelmet, ezért folytatni kell a küzdelmet, ösztönözve a következő generációt is.
Colleen Bell beszélt arról is, hogy az Egyesült Államokban az első alkotmánymódosításban garantálták, hogy a kongresszus nem hozhat törvényt egyebek mellett a szólásszabadság és a sajtószabadság korlátozásáról, és az amerikaiak büszkék arra, hogy az alapító atyák védelmükbe vették e jogokat. A közjó nem lehet jó, ha nem támogatja az egyének jogait - szögezte le.
A szólásszabadság azonban nem abszolút jog, abban gyökerezik, hogy az egyén joga az önkifejezéshez addig terjed, amíg az nem sérti mások jogait. De nem minden amerikai ért egyet azzal a szabad társadalommal, amelyet az alapító atyák elképzeltek, amint az az amerikai médiában jelenleg látható politikai retorikából ismert - mutatott rá. Hozzátette: talán nem mindig felelnek meg azoknak az eszményeknek, amelyeket őriznek az alkotmányban, de fontos a törekvés erre, és igyekeznek megfelelni az alapítók bátor és nemes igyekezetének.
A gyűlöletbeszéd nagy kihívást jelent a valódi egyenlőségre és kölcsönös tiszteletre épülő társadalom megvalósításában - emelte ki Colleen Bell. Fájdalmas, hogy az amerikai politikában ma is a bűnbakképzés legrosszabb esetei láthatók, amikor egyes csoportok felé terelik a haragot, hogy eltérítsék a figyelmet a politikai ügyek valódi megvitatásától, másnak látott embereket hibáztatva, noha a történelem már megmutatta, hogy ez milyen veszélyes.
Az idén 120 éves médiaszakmai szervezet hagyományainak megfelelően a rendezvényen azután több szakmai díjat adtak át. Aranytoll-díjat - a MÚOSZ életműdíját - kapta Bolgár György, Fejes István, Féner Tamás, Kertész Zsuzsa, Simonffy Katalin és Tóth Dénes. Németh Gyula-díjat, a fiatal sportújságírók díját vehette át Berkesi Judit, az M4 munkatársa. Virág F. Éva-díjat, a MÚOSZ kulturális szakosztályának elismerését kapta Bartal Csaba, a Múlt-kor folyóirat főszerkesztője. Soó Rezső-díjat, a MÚOSZ környezetvédelmi, vízügyi és idegenforgalmi szakosztályának kitüntetését Tarnóczi Lászlónak, a Kossuth rádió riporterének adták át. Az év gazdasági újságírója díjat pedig Farkas Zoltán, a HVG főmunkatársa kapta.

_______________
A pirézek szerint Magyarországon alapvető felelősség, hogy a szabad sajtó leplezze a fajgyűlölet,  idegengyűlölet és antiszemitizmus előítéletes voltát. magyarország, szólásszabadság, sajtószabadság, szabad sajtó napja


2016. március 4., péntek

Internet és politikai kommunikáció

(Merkoffo blogbejegyzése a megszűnt blogterről)

"digitális" politikai kommunikáció

 Jól látható, hogy a közelmúltig két különböző terület, a politikai kommunikáció és az internet összekapcsolásával egy újfajta kommunikáció korába lép a politika és ezzel együtt a politológiai kutatások is. Manapság már nem lehetséges napirend-elemzéseknél nem figyelembe venni az internetes hírportálokat. A nyilvánosságban megjelenő politikai témákat elemezve egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az internetes fórumok, illetve a blogok. Ezek a jól látható és nyomon követhető eszközök. Azonban még nem említettem az e-mailes hírleveleket, e-maileket, hoaxokat, spameket stb., amelyeknek mind a tartalmuk, mint a terjedésük nehezen követhető nyomon. Már csak azért is, mivel több felhasználó kezei között terjed tovább, így mindenki azt tesz hozzá, vagy azt vesz el belőle, amit akar.
            Ezzel eljutottunk az egyik, kutatási témámat érintő pontig. Ez nem más, mint az internet azon sajátossága, hogy a több alternatív útvonalon képes az információt célba juttatni. Ebből kifolyólag teljesen mindegy, hogy megkerüli-e a Földet, vagy a lehető legrövidebb úton jut-e el az adat a fogadóhoz, az a lényeg, hogy célba érjen. Az okokat az internet kialakulásánál kell keresni, amikor is egy lehetséges atomtámadást elképzelve olyan rendszert találtak ki, ahol az információtovábbítás nem csomópontokon keresztül zajlik (mint például a telefonoknál), hanem több lehetséges útvonalon keresztül keresi meg a célját.
            Ebből következik a kutatási témám második, fontosabb pontja, hogy az ilyen hálózatokon kialakított politikai kommunikáció egyrészt rejtett lehet a kutató előtt. Míg a felhasználó eljuthat olyan, politikailag szélsőséges, nézetekhez is, amelyekkel az „offline médiában” nem, vagy csak elvétve találkozik. Természetesen ez maga után vonja a politikai marketing átalakulását is. Az 1992-es amerikai elnökválasztás óta beszélünk újfajta politikai kommunikációról és marketingről. Abban a kampányban Bill Clinton, a későbbi elnök közvetlen hangon szólt választóihoz, szaxofont fogott a kezébe, egyszóval „egy közülünk” imázsát teremtette meg. Ez a fajta hozzáállás mára a nyugati demokráciákban követelménnyé vált. Viszont az eltelt szűk másfél évtizedben az internet és a mobiltelefonok elterjedésével még egy eszközzel bővült a kampányok arzenálja, mégpedig egyfajta „virtuális door-to-door” kampánnyal. Annyit jelent ez a lehetőség, hogy kisebb ráfordítással több emberhez (ha úgy tetszik otthonba) tud eljutni a jelölt. Fórumokon, blogokon közösséget tud maga köré építeni. Megteremtheti a saját új véleményvezéreit, akik továbbíthatják üzeneteit a digitális hálózatokhoz nehezebben hozzáférők számára.
            Meg kell jegyeznem, hogy a politikai kommunikáció ilyen formája már nem csak a politikusok és a médiamunkások sajátja lesz, hanem végső soron mindenkié, aki valamilyen formában képes továbbítani politikai üzeneteit az információs hálózatokban.

______________
online mobil kommunikáció, politikai kommunikáció, sms üzenet továbbítása az információs hálózatokban - internet, mobil telefon, marketing kampány